Tekintse meg az e médiumban megjelent cikkeket és tartalmakat, valamint a tudományos folyóiratok e-összefoglalóit a megjelenés idején
Figyelmeztetéseknek és híreknek köszönhetően mindig tájékozott maradjon
Hozzáférhet exkluzív promóciókhoz az előfizetéseken, az indításokon és az akkreditált tanfolyamokon
Kövess minket:
Új járvány
A cukorbetegek 90% -ának van 2-es típusú diabetes mellitusa (DM). A fennmaradó 10% megfelel az 1-es típusú DM-nek. A 2-es típusú DM teljes előfordulását 6% -ra becsülik, és az életkorral összefüggésben jelentősen nő. A 65 évnél idősebb népesség 10-15% -át, és csak a 80 évnél idősebbeket tekintve 20% -ot ér el.
A legtöbb fejlett országban a cukorbetegség a halálokok közül a negyedik-nyolcadik helyen áll. Spanyolországban ez a nőknél a harmadik, a férfiaknál a hetedik okot jelenti.
A 2-es típusú DM-ben szenvedő betegek halálának körülbelül 70% -a koszorúér-betegség miatt következik be. A betegek körülbelül 20% -ánál angina pectoris van, és a miokardiális infarktus kockázata hasonló a nem cukorbetegekéhez, akiknél már volt szívinfarktus.
A cukorbetegség jelenleg igazi globális járvány. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ma körülbelül 200 millió cukorbeteg ember él. Ez a szám a következő 10 évben megduplázódhat. Becslések szerint az esetek 50% -a diagnosztizálatlan marad; minden ismert cukorbetegség esetén van egy ismeretlen cukorbetegség. Jelen munka foglalkozik a 2-es típusú diabetes mellitus etiológiájával és kezelésével, valamint növekvő gyakoriságával gyermekeknél és serdülőknél, valamint a menopauzával való kapcsolatával.
A 2-es típusú DM kezdeti szakasza általában tünetmentes, és éveken át észrevétlen maradhat, mielőtt diagnosztizálják.
A betegek többségénél az anyagcsere útja megváltozik. A leginkább érintett szervek a hasnyálmirigy-szigetek, a máj és a perifériás szövetek, például az izom-csontrendszer és a zsírszövet.
A kezdeti tünetek: polydipsia (nagyon szomjas), polyuria (sok vizelet), polyphagia (nagyon éhes) és fogyás.
A 2-es típusú DM-ben szenvedő betegek inzulinrezisztenciával rendelkeznek. A hasnyálmirigy által termelt inzulint a sejtek nem ismerik fel, hogy a glükóz beléphessen, energiát termeljen, és hiperglikémiához vezet. Az izom, a máj és a zsírszövet sejtjei nem képesek megfelelően használni az inzulint.
Kompenzáció céljából a hasnyálmirigy több inzulint termel. A sejtek érzik ezt az inzulinlökést és ellenállóbbá válnak, ami ördögi körforgást okoz a magas glükózszintnek és a gyakran magas inzulinszintnek.
Az évek során a magas vércukorszint károsítja az idegeket és az ereket. Szívbetegség, vakság, vesebetegség, ideg- és végtagproblémák alakulnak ki, egyéb szövődmények mellett.
A 2-es típusú DM általában fokozatosan fordul elő. A diagnózis idején a legtöbb beteg elhízott. Azonban vékony embereknél is kialakulhat, különösen az időseknél.
Azok a terhes nők is, akiknél cukorbetegség alakul ki, bár a terhesség után általában eltűnik, a jövőben nagyobb valószínűséggel alakulnak ki 2-es típusú DM-ben.
A 2. típusú DM egy multifaktoriális betegség, amelyben környezeti és genetikai tényezők vesznek részt. A betegség családi kórtörténete kockázati tényező. Azonban olyan tényezők, mint az alacsony aktivitás, a rossz étrend és a túlsúly (különösen a derék körül) jelentősen növelik az ember kockázatát a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.
Egyéb kockázati tényezők ismertek, például faj vagy etnikai hovatartozás (afroamerikai, spanyol-amerikai és őslakos amerikai populációkban magas a cukorbetegség aránya), 45 év feletti életkor, csökkent glükóz tolerancia, magas vérnyomás és terhességi cukorbetegség.
Az 1-es típusú (örökletes eredetű) cukorbetegséggel ellentétben a 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető. A probléma az, hogy a tünetek lassan haladnak, és a beteg felfedezi, amikor előrehaladott állapotban van.
A 2-es típusú cukorbetegség fő oka az élet típusához kapcsolódik. Vagyis a rossz étrend, amely elhízáshoz, mozgáshiányhoz és mozgásszegény élethez vezet.
A táplálkozás, a testmozgás és az orvosi kezelés az alappillér, amelyen támogatni kell e krónikus betegség kezelését. A vércukorszint, a hemoglobin, a lipidek, a vérnyomás és a vesefunkció ellenőrzése elengedhetetlen a beteg táplálkozási állapotának és előrehaladásának felméréséhez.
A cukorbetegséggel kapcsolatos összes táplálkozási terápia fő célja az anyagcsere-szabályozás javítása az életmód (például a fizikai aktivitás) és az étkezési szokások megváltoztatásával.
Ez a krónikus betegség egész evolúciója során számos komplikációval alakul ki, amelyek meghatározzák a magas morbiditási és mortalitási fokot. Nagyon sok orvosi konzultációt, kórházi ápolásokat, rokkantsági és haláleseti nyugdíjakat képvisel.
A 2-es típusú DM magas előfordulása nagyon erősen befolyásolja a különböző országok egészségügyi rendszereit. Ezért az elkövetkező években kiemelt fontosságú lesz új megelőzési, ellenőrzési és kezelési stratégiák felkutatása.
A mikrovaszkuláris szövődmények, például a retinopathiák, a nephropathiák és a neuropathiák a DM-ben szenvedő betegek nagy százalékában fordulnak elő. A klinikai diagnózis idején néhány beteg előrehaladott mértékben és nagyon nehezen kezeli ezeket a betegségeket. Így a szakértők úgy vélik, hogy a közegészségügyi szempontból a leghasznosabb erőfeszítéseket a látszólag egészséges emberek elsődleges betegségmegelőzésére és korai diagnózisára kell irányítani.
A 2-es típusú cukorbetegség fő kezelése a testmozgás és az étrend. Orális antidiabetikumok is beadhatók, és bizonyos esetekben inzulinra lehet szükség
A kezelés első célja a tünetek megszüntetése és a vércukorszint stabilizálása. Hosszú távon célja az élet meghosszabbítása és a szövődmények megelőzése, a beteg életminőségének javítása.
A 2-es típusú cukorbetegség fő kezelése a testmozgás és az étrend. Orális antidiabetikumok is beadhatók, és bizonyos esetekben inzulinra lehet szükség.
Fontos azonban ragaszkodni ahhoz, hogy a kezelés fő eleme a testmozgás és a megfelelő étrend betartása legyen. Figyelembe kell venni, hogy a 2-es típusú cukorbetegség megjelenésére hajlamosító egyik fő tényező az elhízás.
Az American Diabetes Association (ADA) a kalóriák mérsékelt korlátozását javasolja, 250-500 Kcal között kevesebb, mint az átlagos napi bevitel. Ezenkívül kiegyensúlyozott táplálkozási tervet javasol, az összes zsír és különösen a telített zsír csökkentésével.
Ezeknek az étrend-változásoknak a fizikai aktivitás növekedésével kell járniuk. Alacsony kalóriatartalmú étrend alkalmazása esetén a vércukorszint stabilizálódik, és nagyobb az érzékenység az inzulinra. De fogyás nem következik be. Tanulmányok kimutatták, hogy az 5-9 kg-os fogyás csökkenti a dyslipidaemia, a hyperglykaemia és a hypertonia előfordulását.
Menopauza és 2-es típusú cukorbetegség
A menopauza beköszöntével járó anyagcsere-változások szintén növelik a 2-es típusú DM kialakulásának kockázatát. Ezenkívül, figyelembe véve, hogy a cukorbetegség a nőknél jobban növeli a szív- és érrendszeri kockázatot, mint a férfiaknál, a cukorbeteg nőknél a szívrohamok kapcsolata a szívrohamok cukorbeteg férfiaknál 4: 2.
Ily módon a menopauzás nőknél növekszik a diéta fontossága a cukorbetegeknél. Egyrészt a kiegyensúlyozott, alacsony kalóriatartalmú étrend javítja a cukorbetegség kontrollját. Másrészt a menopauzás nőknél a cukorbetegség egyik legfontosabb oka az elhízás, ezért elengedhetetlen az egészséges, kiegyensúlyozott és a szívnek megfelelő étrend elfogadása.
Az elhízás és ezáltal a cukorbetegség megelőzése és az anyagcsere-kontroll javítása érdekében a cukorbetegeknél a szakértők rendszeres és mérsékelt fizikai aktivitást javasolnak, valamint csökkentik a kalória-bevitelt a nap utolsó részében, különösen a vacsoránál, és a reggelit viszont fokozzák.
Járvány gyermekeknél és serdülőknél
Az elmúlt években nőtt az elhízás prevalenciája gyermekeknél és serdülőknél, és ezzel a 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága jelentősen megnőtt ebben a korcsoportban.
A legtöbb tanulmányban a fiatalok átlagos életkora a 2-es típusú DM csúcsán 13,5 év, a fejlettség kora és a pubertás növekedés.
Fiziológiailag pubertáskor az inzulinérzékenység csökken (kb. 30%) a növekedési hormon (GH), az 1-es típusú inzulinszerű növekedési faktor [IGF-I]) és a nemi szteroidok jelentős növekedése miatt.
Normális körülmények között az inzulinrezisztencia ezen növekedését ellensúlyozza a fokozott inzulinszekréció.
Az elhízott gyermekeknél az inzulinérzékenység és a hiperinzulinizmus 40% -kal csökken. A felnőttekhez hasonlóan fordított összefüggés van a zsigeri zsírfelesleg és az inzulinérzékenység között.
Másrészt serdülő lányoknál a policisztás petefészek-betegség prevalenciájának növekedését figyelték meg. Ezeknek az inzulinérzékenysége is megközelítőleg 40% -kal csökken.
A terhességi cukorbetegség jelenléte szintén meghatározza a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának nagyobb kockázatát az utódokban. Az inzulin magasabb koncentrációja a magzatvízben (a 32-38. Héten) az orális glükóz-intolerancia nagyobb előfordulásával járt együtt különböző életkorokban.
A rossz szokások növekedése és következésképpen a fogamzóképes korú nők homálya további kockázati tényezőt jelent a terhességi cukorbetegség terhességének bemutatásához. Ezzel megnő a 2-es típusú DM-ben szenvedő gyermekek kockázata.
Végül kiemelkedik, hogy a 2-es típusú DM gyakorisága a 2-es típusú DM-ben szenvedő gyermekek szüleiben nagyon magas (85-100%).
Ennek a betegségnek a korai életkorban való magasabb gyakoriságáért - mint a felnőtteknél - elsősorban az életmódbeli szokások felelősek. A túlzott zsír- és rosttartalmú étrend, valamint a túlzott mozgásszegény életmód elősegíti az elhízást gyermekkorban.
Mindezzel a szakértők megerősítik, hogy ha az étkezési szokásokról és az egészséges testmozgásról szóló oktatási programok nem jelennek meg sürgősen, akkor a 2-es típusú DM járványa fokozódik.
A 2-es típusú cukorbetegség megelőzése a kezünkben van. A fogyás, a rendszeres testmozgás, valamint a zsír- és kalóriabevitel csökkentése a legjobb stratégia a 2-es típusú DM megelőzésére.
A kutatók azonban tanulmányozzák az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlam mögött álló genetikai és környezeti tényezőket. Mivel a cukorbetegséghez vezető molekuláris tényezők jobban megérthetők, a cukorbetegség különböző szakaszainak megelőzésére és gyógyítására szolgáló módszerek kidolgozhatók.