A Don Quijote első, közvetlenül a kasztíliai eredetiből készült szerb fordítása több évtizedig tartó munka eredménye, amelynek csúcspontja az 1895-96 közötti végleges változat volt. Valójában 1895-ben Ilija Milosavljević (Kolarac néven) szerb kereskedő alapítványa hozta ki a regény első három kötetét, míg a negyedik a következő évben jelent meg. Az első átfogó változat 1 szerzője đorđe (Jorge) Popović (1832-1914), a szerb romantika vezető alakja volt. Popović szakmája szerint ügyvéd volt, de publicista és újságíró, fordító, író, lexikográfus és történész is volt. Ma Popović sokrétű tevékenységét kissé elfelejtik az irodalomtörténészek korlátozott körein kívül; Kultúránkhoz való nagyszerű hozzájárulása, valamint Miguel de Cervantes iránti elhivatottsága azonban számos kutató érdeklődésének és kutatásának tárgyát képezte, többek között Ljiljana Pavlović-Samurović, az Ibériai Tanszék professzora Belgrádi Egyetem.

jasna

Néhány évtizeddel később a Don Quijote Integral (1895) prológjában Popović bevallotta, hogy ezek az első próbálkozások a spanyol irodalom remekművének szerb nyelvbe öntésére nem elégítették ki: «Elhagytam a céget, mert számomra úgy tűnt, hogy a fordításom ez az eredeti romlása lenne "- jelentette ki 8 .

Különböző tanúvallomások azt mutatják, hogy a szerbek körében a XIX. Század hatvanas éveitől kezdve egyre nagyobb az érdeklődés a Don Quijote iránt. Ebben az időben Cervantes regényét képzett emberek, főleg irodalmi szakemberek olvasták el, német és francia változatban. Bizonyítékaink vannak arra, hogy az akkori idők több neves írója ismerte, értékelte, sőt inspirálta őket a la manchai idős ember története; Jakov Ignjatović, Laza Kostić, Jovan Ilić és gyermekeik, Jovan Jovanović-Zmaj, Stevan Sremac és Laza Lazarević.

Végül Đorđe Popović erőfeszítései teljesültek a Don Quijote első szerb nyelvű közvetlen lefordításának 1895-ben (az első három kötet) és 1896-ban (a negyedik) történő kiadásával. A kiadást a német származású francia metsző, Tony Johannot illusztrációi díszítették, amelyeket a regény különféle európai kiadásaiban széles körben elterjesztettek, mielőtt Doré 18 megjelentek volna. A kiadás szerény volt, amint az a korabeli másolatok papír- és nyomtatási minőségéből is kitűnik.

A Don Quijote fordításairól szóló katalógusaik szakaszaiban Río y Rico és Givanel Mas/Plaza Escudero spanyol bibliográfusok (utóbbiak J. Fordot és R. Lansinget követve) egyetértenek abban, hogy Popović változata "a legteljesebb a szerb fordítások "19, és Rio y Rico még hozzáteszi, hogy ez a" legjobb "20. Meg kell jegyezni, hogy Daničar az első és a második rész dedikációi nélkül fordította le a Cervantes-szöveget, kihagyva (önként, a prológban kifejtettek szerint) a regény első részét megelőző verseket. Sejthető, hogy ebben követte főmodelljét, Louis Viardot francia Don Quijotét, amely az előbb említett töredékeket sem reprodukálta.

E pozitív értékelések ellentétes végletében két horvát kritikus megítélése áll. A mérsékelt öreg Petar Skok Daničar és Iso Velikanović (a horvát fordító, aki 1915-ben publikálta változatát) kezdetleges összehasonlító elemzéséből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy néhány jó megoldás ellenére Popović nem ismeri a spanyol nyelv hátterét., és gyakran intuícióval fordít. És ez nem lehet komoly műfordításban »27. Josip Tabak, aki évtizedekkel később (1956) ismerteti véleményét, számos példára hivatkozott a meghatározott kifejezések és más esetek téves fordításában a szerb változatban, és nem rosszhiszeműen arra következtetett, hogy Don Quijote "elcsúfított" (unakažen), és hogy semmiképpen sem érdemli meg a "hű" fordítás túlzó megítélését. .

Másrészt az első Don Quijote nagy történelmi értéke és Popović cervantine-i tevékenységének fontossága abban is rejlik, hogy ők voltak azok, akik megalapozták a Cervantes és a spanyol irodalom későbbi fogadtatását kultúránkban. Tudjuk, hogy a 18. század végén és a 19. században (vagyis Daničar fordítása előtt) a szerb értelmiség ismerte Don Quijotét; korai prózai íróink: Dositej Obradović, Jovan Sterija Popović, Jakov Ignjatović stb. inspirálta őket alkotásaik megalkotására. A város többi része - a többség - azonban addig nem tudna róla, amíg Daničar elkezdett rajta dolgozni. Ebben a tekintetben Popović cervantine-i munkája rendkívül fontos mérföldkövet jelent Cervantes és Don Quijote fogadásában a szerb világban. Ne felejtsük el, hogy Popović lefordította az "Angol spanyol" szót is, így a példamutató regényeket nyilvánosság előtt ismertté tette. Cervantes életéről és munkásságáról szóló kiterjedt szöveg szerzője, amelyet 29 éven keresztül széles körben terjesztettek és értékeltek. .

És valóban, az utókor megmutatta, hogy Đorđe Popović tudta, mit csinál, és hogy mélyen megérti a szerb közönség igényeit. A Don Quijote fordítása bestseller volt, amint az első kiadás megjelent. Kicsit korszerűsítve vagy rövidítve iskolai használatra, az elmúlt száz évben számos kiadóban jelent meg Belgrádban, Szarajevóban és Podgoricában 35. Az eredeti kiadás századik évfordulója alkalmából a Kolarac Alapítvány kiadta az 1895/96-os könyv faxkiadását. Mindez, valamint a kritikusok által keltett számos visszhang bizonyítja Daničar változatának nagy hatását a Don Quijote szerb szférában történő fogadására. Ugyanez biztos lehet Cervantes életéről és műveiről szóló bevezetéséről, amely szinte mindig a regény új kiadásait és újranyomtatásait kísérte. Ennek a szövegnek az az erős benyomása az olvasók több generációja számára, akik rajta keresztül találkoztak egy heroikus, ugyanakkor emberi Cervantes-szal, még mindig eléggé meggyökeresedve, egy másik cikk témája lehet.