"Szeretem a színházat, de engem is lenyűgöz a televíziózás dinamizmusa és a mozi örökkévalóságának érzéke" »" Fontos, hogy teljesítendő céljaink legyenek, és álmaikat érjék el "

kultúrpolitika

Carlos Santos murciai színész. // Aideac kommunikáció

Hírek mentve a profilodba

A sikeres „El tiempo entre costuras” televíziós sorozat Félix tolmácsa Spanyolországban turnézik a „La vida resuelta” című darabbal, az első színházi vígjátékkal, amelyet a „7 vida” és az „Aída” forgatókönyvírói írtak, és amely a 30 -valami generáció savas és szórakoztató módon.

-Carlos Santosnak van-e rendezett élete?

-Teljesen. A mű címe irónia, mert úgy gondolom, hogy senkinek nincs rendezett élete. Emellett nagyon unalmas lenne, mert a legfontosabb az, hogy legyenek célok, amelyeket el kell érni, és az álmok, amelyeket el kell érni.

-Hogyan foglalja össze ezt a vígjátékot?

-Keserédes vígjáték. Olyan karaktereket mutat be, akik 30 és 40 év között mozognak, és tükrözi a személyes válságot, amelyet az ember ebben a korban átél. Természetesen mindezt Marta Sánchez és David S. Olivas humorával, olyan sorozatok forgatókönyvírói, mint a "7 vida" vagy az "Aída". A humor és a nevetés több mint garantált. A műnek van egy bizonyos keserűség nyoma, mert olyan emberekről szól, akik közel 40 évesek, akik visszatekintenek és úgy érzik, hogy már késő más útra lépni. Ahogy a szerzők és a rendező, Juan Pedro Campoy mondja, ez a "bent" generáció vígjátéka lenne (elégedetlen és boldogtalan). A közönség nagyon jól érzi magát.

-Megvannak a kívánságaid?

-Egyesek igen; mások nem. Közülünk, akik értelmezésnek szenteljük magunkat, szerencsések vagyunk; Az, hogy dolgozni és élni tudunk abból, ami nekünk tetszik, nagyszerű álom, de mindig kihívásokkal kell szembenézni.

-A darabban Luist, egy munkanélküli újságírót alakítja, aki gondozza fiát, miközben felesége építészként jár el.

-A mű ragaszkodik a valósághoz, de még mindig öt sztereotípia vagyunk. Az én karakterem a calzonazos lenne, aki feladta újságírói álmait, hogy gondozza fiát, miközben felesége (Berta Hernández), aki otthon viseli a nadrágot, megfelel az elvárásainak. Aztán itt van Javi Mora, aki Peter Pan, egy 40 éves srác, akit nemrégiben elváltak egy fiával, és aki egy húsz évvel fiatalabb fiatal nővel kötött kapcsolatot (Adriana Torrebejano). Az ötödik karakter a várandós egyedülálló anya (Cristina Alcázar). A néző mindig úgy érzi, azonosul az egyik szereplővel.

-Gondoltál már arra, hogy "mi van, ha a színészkedésen kívül más utat választottam volna"?

-Az egyik szakma, amely a legjobban érdekelt, az újságírás volt. De ha egyszer belemerül az értelmezés mérgébe, nincs gyógymód.

-Milyen érzés, amikor a függöny felemelkedik?

-Ez a színház varázsa. Lehet, hogy tönkrement, de a függöny kinyílik, észreveszed a közönséget, és megtörténik a varázslat. Itt és most, a közönség előtt van, csak a színház rendelkezik, és ezért soha nem fog meghalni.

-A kulturális áfa ellenére?

-Az áfa ellenére. Az áfa egy katasztrofális kultúrpolitika megvalósulása. Rossz uralkodókról van szó. A megmentett országokban sokkal alacsonyabb a kulturális áfa. Nem nagyon világos, hogy ennek a büntetésnek, amellyel a kormány rosszul bánik velünk, mit tart be. Ennek ellenére az emberek továbbra is színházba járnak.

-Filmet, színházat és televíziót készített. Hol érzed magad a legkényelmesebbnek?

-Mindig válaszolok Pepe Sacristán barátom átfogalmazásával, nem a közeg számít, hanem az a történet, amelyet el fogsz mondani, és hogy a karakter érdemes. Szeretem a színház itt és most, de lenyűgöz a televízió dinamizmusa és a mozi örökkévalóságának érzéke is.

-Harmadszor szerencsés. Megkapta a Színészek Uniójának díját Félix Aranda szerepéért az "El tiempo entre costuras" című filmben.

-Ez volt az, akire a legkevésbé számítottam a három közül. Nagyon hálás és boldog vagyok, mert ez a sorozat elkötelezte magát a minőségi ugrás mellett. Jutalom volt.

-Ami leginkább elbűvölte a karaktert?

-Öt év után, amikor Povedilla-t játszott a "Los Hombres de Paco" -ban, Félix segített az embereknek megismerni engem a televízióban egy másik típusú karakter révén.

-Mit jelentett az idő a "Varratok közötti idő" alatt?

-Hihetetlen személyes élmény, mert a televízióban nem szoktunk ilyen erősen fogadni egy ilyen drága és olyan óvatos produkcióra, mint ez. Négy hetet töltöttünk Marokkóban lövöldözéssel. Hozzászoktunk a forgatáshoz a forgatáson, és az "A varratok közötti idő" című televízió készült. Valami ilyesmi részese maradhat az egész életednek.

-És a spanyol szépirodalomhoz?

-Valószínűleg lesz előtte és utána. Sajnos továbbra is az alacsony költségű sorozatokra tippel. Nagyon nehéz egy olyan sorozatnak, mint az "A varratok közötti idő" megismételni magát a produkció ezen szintjén. Remélhetőleg elkészült, de bonyolult. A sorozat mögött egy nagy sikerű regény állt, és garantáltan sikert aratott. Fordulópontot jelentett.