Modellező, tanácsadó, tréner, előadó.
oldalakat
2009.12.22
Karácsony modellezése - Karácsony modellezése
Ebben az évben a karácsonyt szerettük volna modellezni: - mi ez, hogyan van, miért van: hogyan működik - hogyan kell működtetni, hogyan lehet túllépni rajta.
De nem jutottunk túl messzire - túl sok metaforikus, mágikus és talán mitikus modellezés - természetes - és nem kevés hiba.
Mindenesetre felajánljuk ezt az alapot, hogy más, még kalandos karácsonyi szellemek tovább vigyék a fáklyát - vagy legalábbis jól érezzék magukat egy ideig.
A karácsony modellezésénél meghatározunk néhány olyan részletet, amelyek különféle módon megkívánhatók és összekapcsolhatók.
Tehát azok számára, akik elviselhetetlent szenvedtek az erõszakos kapcsolatokban és a hátborzongató szójátékokban az átalakított NLP Mester "mezõnapján" - bemutatunk egy emléket. És azoknak, akik nem - előleg vagy esetleg figyelmeztetés.
Meg tudja azonosítani az összes kapcsolatot? Van, amelyik szórakoztató, van, aki nagyon rossz - mindez lehetséges.
Betlehem és szamarak
a) egy palesztin város nevének spanyol változata, amelynek neve arabul „hús házát” (بَيْتِ لَحْمٍ) jelenti - valami olyasmit, mint „Bayt Lahm” - és héberül „kenyér házát” (בֵּית לֶחֶם) - ilyesmi mint „Beit Lehem”). Mint ismeretes, a hús és a kenyér sok helyen összeáll - például egy montadito de lomo.
b) híres spanyol színésznő neve.
Belen portál
a) Helyezze az internetre, ahol hozzáférhet az említett spanyol színésznő életének, csodáinak és a Puleva tejhirdetéseinek szentelt összes oldalra.
(b) Az istállóban a születés bizonyos látomásának adott név. A Szűzanyát, Szent Józsefet és a Gyermeket tartalmazza a bölcsőben.
(c) Azt mondják, hogy egy karácsonyi építmény az épület bejáratánál van elhelyezve. Ó, nem - ez a "Belen del Portal".
d) Kártya az említett palesztin város tipikus jeleneteivel.
a) Vaj Rómában
b) Valószínűleg az az állat járult hozzá a legtöbbet a világgazdasághoz (természetesen az emberek után)
(c) Az az állat, amely életét hamburgerízületként hangolja. (a leghíresebbek a MacDonald's és a Borriquín)
a) Csilingelő hang (vagy harangok - esetleg egy híres spanyol színésznőtől)
b) Folyó Németországban, ahol kétszer fürödhet.
c) Olyan hangelzáródás, amelyet szinte soha nem hallanak a mobiltelefonokról
d) A kis francia képregény nyomozó régi TV-s németjuhász kölyökkutyát talál, és néhány dolog semmissé válik a balesetben.
e) Telefonos értesítés a híres spanyol színésznő számára, hogy szamáronként csokoládé szállítmány érkezik. Milyen nevetés kérem! Én, az, hogy javítottam.
Belen harangok
a) Ugyanannak a spanyol színésznőnek a fenti, angolszász billentyűzettel írt hirdetési tervei.
b) Retro nadrág ugyanabba, pl.
c) Népszerű karácsonyi ének címe.
Beleni juhászoknak
a) Yolanda függönyökért és Maruja velenceiekért. Ebben a városban minden nő árul valamit az ablakok eltakarására.
(b) Újabb karácsonyi ének (mondhatod úgy is, hogy „a film malcicója”).
Karácsonyi Növények
a) Kúszónövény a druidák által nagyra becsült fehér bogyós gyümölcsökkel.
b) Az influenza A szennyeződés helye.
(c) A halálos fenyegetés és a „magas pontszámú tét” érdekes keveréke egy népszerű kártyajátékban.
d) Hallották egy andalúz irodalmi fesztiválon: Ki az eza zeñera? E la muér d Ago stini.
(e) Meg kell halnod.
a) Milyen holly pribero? Sodar a dariz vagy sólyom?
b) fa/cserje vörös bogyós gyümölcsökkel és tüskés levelekkel.
c) Erős és kedvező gyógyító hatás, korai farmakológiai hatóanyagok nélkül
(d) Nem csúnya, hanem magyal nito.
(e) Ez az idő magyarságának története volt.
(a) Amikor ragaszkodsz hozzá, hogy semmi ne maradjon érintetlenül - (pl. fenyő, ami abban a bőröndben van)
(b) Tűlevelű és örökzöld fa, amelyet dekorációk és menedékajándékok támogatására használnak (feltételezem, egyesek is ilyenek). Katalánul "avet" -nek hívják (halmaz nélkül).
c) Mi az arcarde de Madrí keresztneve?
(d) Megöl egy rabló vagy mi?
(e) Nagyon rossz fenyőfád van - ma ne menj dolgozni.
A karácsonyi figurák
(a) Nem mehetek haza, apa - még mindig karácsony van
b) Ezt papa - karácsonyi szomszéd tette meg.
(c) A New York-i boltosok által kitalált karakter a karácsony kereskedelmi szellemének elősegítésére. Az északi kultúrák különböző mágikus és vallási alakjai alapján.
d) Határozatlan alakú vörös és fehér felfújható baba, amely karácsonykor a ház falaihoz kapcsolódik.
(e) Apa - karácsonyi rend, Byron, de még mindig úriember és nagyon romantikus.
A három bölcs
a) Don Juan Carlos és Doña Sofía katalán kutyával (d'atura vagy sem) (ehhez egy miqueta-t kell keverni - nincs hónap) a katalánból, hogy ez kijöjjön.
(b) A „zeitgeistthemovie” szerint egy csillagászati konfiguráció, amely december vége felé fordul elő
(c) Három szimpatikus uralkodó, akiknek játéka idõvel megkeményedett, amíg bölcsekké vagy varázslókká nem váltak.
d) Gáspár, Balthasar és Melchor.
(e) Egyfajta jóság, adakozás és illúzió metaforája.
a) Piros orrú rákos állat.
b) Mennyei úton járó csípős állat (lásd: „ő lesz a menny rénszarva”)
(c) Az elutasítás e-mailes válaszfejléce.
d) Nyomatékos elutasítás Latin-Amerika bizonyos helyein.
e) Zárkózott rákos állat (lásd "a rénszarvas kulcsait")
További játékért - ha kitartasz - több dolog van az eredeti listán:
Jó éjszakát
Garnélarák
ürühús
Ásás
Buborékok
Szinkronúszás
Hét érem
Hirdető
E - kártyák
Csendes éj
Menj haza
A farkas
karácsonyi énekeket
Csendes éj
Adeste Fideles
Béke a földön
Zambomba
Polvorones
Juh
Angyalok
Ökörök
Csillag
Jászol
Nugát
Halak a folyókban stb. stb.
És több nő, köztük:
Béke, Angyalok, Csillag, Belen, Királyok, Imádás, Betlehem, Hó, Blanca és természetesen a Mari Morena.
2009.11.16
Hatékony gyakorlat
Vissza az előző bejegyzésben említett könyvekhez. Az igazság az, hogy sok hasonlóság van közöttük. Mindketten ugyanannak a kutatásnak a néhányat idézik, bár nem ugyanazokra a következtetésekre jutnak.
Geoff Colvin egyik következtetése az, hogy "a pénzügyi tőke könnyen elérhető" - azt hiszem, nem Spanyolországban élt:-) -, de az igazi szűkös erőforrás az "emberi képesség". Számára a "veleszületett tehetség" fogalma, ha nem is téves, gyakorlati szempontból lényegtelen. Elképzelése szerint lényegtelen, mert a látszólagos zsenialitás esetén is (például Mozart sokat idézett esete) még sok más fontos tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik a "szándékos gyakorlat".
Ennek a "koncepciónak" központi eleme az a gondolat, hogy az ismétlés nem azonos a gyakorlással. Mindannyian, akik megtanultunk egy hangszert, tudjuk, mi a különbség a játék örömére való játék, a barátainkkal való együttes muzsika és a konkrét gyakorlása között, ami tovább visz minket, ahol vagyunk. "Gyakorolj a kezeddel, és ez egész napba fog kerülni" - mondta a nagy hegedűs Auer. "Gyakorold a fejeddel, és másfél-két órába fog kerülni."
Colvin némi iróniával megjegyzi: "hála istennek, hogy másfél óra elég, mert a fejeddel való gyakorlás költsége".
Amikor zenéből éltem (vagy próbáltam élni), azt szoktuk mondani, hogy nagyon jó hangszeresré válni "minden a tudás kérdése, mit kell gyakorolni". Most azt mondanám, hogy inkább arról van szó, hogy tudjuk, mit kell gyakorolni, hogyan és miért.
A "hatékony művészet művészete és tudománya" workshop sorozat erre a kérdésre ad választ. Ha jó akarok lenni a terápiában, az innovációban, a változás kezelésében, az érzelmek kezelésében, a meditációban, a hipnózisban, a rendszerekben való életben és még sok minden másban - mit kell gyakorolni, hogyan és miért? Természetesen nem könnyű, még kevésbé egyszerű. Egyszerű - talán igen. Az sem igaz (ahogy Colvin és Anders Ericsson is állítja), hogy szükségszerűen kellemetlen és nem túl vicces.
Számos kísérlet történt a hatékonyság többé-kevésbé titokzatos csomagolására a különböző területeken. Egyik sem, amelyet eddig ismerek, nem ment messze az elméleteken vagy technikákon. Ehelyett a DBM módszertana szisztematikus módot kínál a tudomány - szigorú kutatás, feltárás, kísérletezés, igazolás, hamisítás és túllépés - összekapcsolására a „legjobb" gyakorlatok "azonosítása és fejlesztése, valamint a tanulás művészetével, amely kreatív módon eredményekkel jár. hogy a legjobb tanárod legyél.
A DBM egyik deklarált felhasználása az, hogy segítsen abban, hogy bármit jobban csináljon. Ambiciózus - de ellenőrizhető.
2009.11.05
Tehetség vagy sem? vagy több? Vagy valami más?
Találtam két könyvet, amelyek érdekesnek tűnnek ebben a témában. Az egyik Malcolm Gladwell "Outliers" című könyve (amely többek között azt sugallja, hogy az a tény, hogy a kínaiak matematikában jobb eredményeket értek el, mint a nyugatiak, a számlálási rendszerrel és a rizs termesztésével függ össze). A másik Geoff Colvin "A tehetség túlértékelt" című könyve - ellentmondásos és provokatív cím, ahol valaha is.
Modellezés szempontjából mindkettőjüknek van valami érdekes ajánlata a "siker" és a "nagy teljesítmény" fogalma szempontjából.
2009.10.22
Definiálás vagy definiálás 2. Az a tény, hogy valaminek van neve, nem jelenti azt, hogy létezik: - Szindrómák.
Az a tény, hogy valaminek van neve, nem jelenti azt, hogy létezik.
Gyerekként mindannyian átéltük azt a "fázist", amikor állandóan azt kérdeztük, "mi, mi a neve - és ez - és ez?"
Mondják nekünk, és úgy érezzük, hogy tudunk még valamit. "Milyen jó!"
A vicces dolog megjegyezni, hogy az egyetlen dolog, amit ebben az interakcióban tettünk, az az, hogy összekapcsoljuk a hangot valamilyen módon, hogy valamit ábrázoljunk - tudva, nem feltétlenül tudunk mást. Pedig az érzés igen. Új név - új ismeretek.
A történelem és általában az élet tele van példákkal. A képzelet olyan dolgok létrehozását szolgálja, amelyek nem léteznek, és elnevezésük elengedhetetlen ahhoz, hogy manipulálni lehessen velük. Az a tény, hogy nincsenek kókuszdió, vérfarkasok, vámpírok, flogiszton, Mikulás vagy a filozófus köve, nem vonja le azok fontosságát, mint metaforikus utalások a világ bizonyos módjaira. Kulturális szempontból fontos.
A másik dolog az, amikor valaminek a megnevezésének módja - vagy akár a használt névtípus - nagyobb hitelességhez vezet, mint ami valamilyen elképzeléshez illene - és ez viszont haszontalan vagy kontraproduktív cselekedetekhez vezet.
Ennek a minisorozatnak a második példáját az "El País Semanal" egyik cikke idézi egy 2009 tavaszi vasárnapi napon - nem emlékszem, melyik vasárnapra. A cikk a "szindrómákról" szólt, és tartalmazta a kérdéses aforizmát. - "ha nincs neve, akkor nem is létezik". Úgy gondolom, az író könnyed és szórakoztató ötletekkel kívánta szórakoztatni a tétlen olvasót, ugyanakkor valami mással, mint a mindennapok. Az Internet valódi aranybánya az ilyen típusú ötletekhez. Ön "google" keresést végez a "szindrómák" kifejezésre, és a cikk szinte magát írja.
Elolvasásakor rögtön eszembe jutott a hasonlóság a pszichiátria/pszichológia és a marketing megértésének egyes módjai között - a közös vagy gyakran megjelenő jellemzők azonosításában, a név metaforikus pontjának keresésében -.
Ez a karikatúra felé húzódó sztereopizmus. Így van a "Stockholm szindróma", a "császár szindróma", az "üres fészek szindróma".
Úgy tűnik, hogy valami szindrómának nevezzük a hitelesség és az ismertség patináját - "igen, megvonási szindróma, természetesen ezért nem hagyhatom abba a dohányzást".
Néhány etimológia
A "szindróma" szó - mint oly sok minden - a görögből származik. A "Syn" (vagy "nélkül") jelentése együtt és a "dromein" futtatása (ugyanaz a gyökér, amely a "hippodrome", "aerodrome" "drom" -jában található). Olyan dolgok leírására kerül sor, amelyek "összefutnak", valójában a "szindrómák", mint melléknév már leírta az együtt megjelent dolgokat.
Az a tény azonban, hogy a szó a görögből származik, még nem jelenti azt, hogy a ma használatos szindróma a hellén gondolkodásból ered.
Néhány történelem
Most időben "vertiginous" mozgást hajtunk végre. 17. század közepe/vége - az angol polgárháború befejezése után. Thomas Sydenham (lásd a képet) a Parlament soraiban harcos, orvos és angol gondolkodó volt az, aki kezdetben kifejlesztette ennek az eszköznek a használatát. Azt mondom, hogy "eszköz", nem pedig "szó", mert amit tett, az emberi segítség szemléletének kialakításán alapult, a tények megfigyelésén alapulva, nem pedig a tan. Ennek a folyamatnak a termékét "szindrómának" nevezik.
Érdekes fickó volt, ez a Sydenham. Többek között elnyerte a korabeli legnevesebb gondolkodók és tudósok - például John Locke filozófus és Robert Boyle tudós - tartós barátságát. Több anekdotát mesélnek róla, méltó a most legendás Milton Erickson érzékenységéhez és mély „józan észéhez” .
Az egyiket különösen szeretem: Egy beteg, egy bizonyos örökségű, hipochondriában szenvedő úr a végén azt mondta neki, hogy nem tehet többet érte, de van Invernessben (Skóciától nagyon északra, ezért nagyon messze Londonból) egy bizonyos orvos Robertson, aki a hozzád hasonló esetekben volt szakember. A lovag lelkesedéssel és reményekkel teli utat vállalt, amely később dühbe borult, amikor felfedezte, hogy ebben a városban nincs ilyen nevű orvos. Tehát visszatért Londonba, dühösen, de még mindig meggyógyította nehézségeit.
Sydenham nagyban hozzájárult a tudományhoz, hogy olyan betegségeket szedjen, amelyek természetesen előfordulnak, és hogy teljes képet alkosson mindegyik objektív jellemzőiről. Ötlete az volt, hogy egy betegség a tüneteivel azonosítható. Egy teljes előrelépés a 17. században. Sydenham azt javasolta, hogy megfigyelje a történteket viszonylag nagyszámú beteggel, és csoportosítsa a megfigyelteket azon az elképzelésen alapulva, hogy a betegségeknek azonosítható típusaik vannak a növény- és állatfajokhoz hasonló módon.
A tünetek ezen csoportosítását "szindrómának" nevezik. Ez annak a módja, hogy azt mondják, hogy azonosítottak valamit, ami bekövetkezik, de nem az, hogy miért (aminek inkább köze lenne az etiológiához) vagy hogyan (több patogenezishez). Átvitt értelemben "együtt figyeltük meg ezt a gengszter bandát, de nem tudjuk, mit terveznek, vagy milyen előnyökkel járnak az együttlétben".
Más szavakkal, a különböző betegségek - nevének adására szolgáló nosológia - megszervezésében és azonosításában a szindróma - úgymond - szakasz az út során. Ez az a címke, amelyet az alkalmi vagy esetlegesen eltérő „jellemzők” csoportosításának eredményére kapnak, mielőtt szilárdan azonosítani és megállapítani tudnák a kérdéses betegség eredetét vagy eredetét (etiológiáját) és működését (patogenezise). ). De természetesen nevet adunk neki, és mintha két új dolog lenne - a betegség és ezen felül a tudásunk is.
A marketingben nyilvánvaló, hogy ez a részletesség elegendő bizonyos vásárlóerő, rendelkezésre álló pénz vagy kamatcsoportok azonosításához. A híres mozaikszavak: YUPPY, SWELL, DINK stb. „Gyorsírásos” módszerek arra, hogy az emberek csoportjára utaljanak valamilyen közös viselkedés vagy magatartásosztály szerint.
De van egy dolog. A rövidítés - a marketing "szindróma" - amellett, hogy leíró, vicces, szórakoztató és látszólag valóságos, nagyon előíró. Amint "yuppies" -ról vagy "dinks" -ről beszélgettünk, újabbak jelentek meg: - a világot yuppies népesítette be, mivel terhes nőkkel van tele, amikor az ember szalagban van.
Aztán ott vannak a pszichológiai "szindrómák" - a "Stockholm-szindróma" típusú szindróma -, amelyek valójában nem nosológiai értelemben vett szindrómák. Ez nem valamilyen szerves esemény különböző természetes bizonyítékainak csoportosítása.
Enotnces Mi ez? Nyilvánvalóan létezik valami - de ez szindróma? Nem számít, hogy van-e vagy sem? Nem számít, hogy valaki a tudományos hitelességet tulajdonítja-e annak, hogy kompaktabb, hitelesebb és "szexi" megjelenést adjon egy elfogadható elképzelésnek? Hát igen, szerintem mindegy. Erről később.