Inspiráló és emlékezetes versek összeállítása a képzelet szárnyalásához.
A "költészet" szó a latin poiesis-ből származik, ami "alkotás, csinálás vagy produkálás minőségét" jelenti. Ez egy olyan kreatív cselekedet, ahol az esztétika és a szépség a szó révén nyilvánul meg. A költészet olyan kifejező képességgel és művészi érzékenységgel járó irodalmi műfaj, amely vers, vagy olykor próza formájában jelenik meg.
Ebben a cikkben megtalálja rövid versek válogatása híres és névtelen szerzők.
A legjobb rövid versek
Számtalan költő és női költő van, akik csodálatos szövegek révén művészi érzékenységük egy részét adták nekünk.
Ebben a cikkben rövid verseket talál híres latin-amerikai és spanyol szerzők, valamint néhány névtelen költő.
1. Itt (Octavio Paz)
Lépéseim ezen az utcán
Haladjon el ezen az utcán
Csak a köd az igazi.
2. Tábornokhoz (Julio Cortázar)
Piszkos kezek szőrtelen kefék
gyermekek fejjel lefelé a fogkeféktől
Övezet, ahol a patkány nemesíti magát
és számtalan zászló van, és énekeket énekelnek
És valaki bekapcsol, te kurva fiam,
egy érem a mellkasán
És ugyanúgy rothad.
3. Valahányszor rád gondolok (Névtelen)
Valahányszor rád gondolok,
a szemem sírva fakadt;
és nagyon szomorú kíváncsi vagyok,
azért, mert annyira szeretlek?
4. Szindróma (Mario Benedetti)
Még mindig szinte az összes fogam megvan
szinte az összes hajam és nagyon kevés az ősz
Szeretni tudok és visszavonni
mászni egy-egy létrán
és fuss negyven méterre a busz mögé
tehát nem szabad idősnek éreznem magam
de a komoly probléma az, hogy korábban
Nem vettem észre ezeket a részleteket.
5. Tiszta éjszakákon (Gloria Fuentes)
Tiszta éjszakákon,
Megoldom a lét magányának problémáját.
Meghívom a holdat és árnyékommal hárman vagyunk.
6. A harmónia írásmódjai (Antonio Machado)
Harmónia helyesírások
aki gyakorlatlan kezet gyakorol.
az örök zongora
amit gyerekkoromban hallgattam
álmodik. Nem tudom, minek,
valamivel, ami nem érkezett meg,
minden eltűnt.
7. Búcsú (Alejandra Pizarnik)
Öld meg a fényt egy elhagyott tűzzel.
Egy szerelmes madár felemeli dalát.
Annyi éhes lény a csendemben
és ez a kis eső, ami kísér.
8. Álmatlan (Gabriela Mistral)
Mivel királynő vagyok és koldus voltam, most
Tiszta remegésben élek, hogy otthagysz,
és óránként megkérlek, sápadtan:
Velem vagy még? Ó, ne menj el! "
Mosolyogva szeretném megtenni a meneteket
és bízva most, hogy eljött;
de még alvás közben is félek
és álmok között kérdezem: - Nem mentél el?
9. Rima LX (Gustavo Adolfo Bécquer)
Az életem pusztaság,
virág, amelyet megérintek, hull;
hogy végzetes módon
valaki gonoszt vet
hogy felvegyem.
10. Emlékszem, hogy elmentem (Nezahualcoyotl)
Hogyan menjek?
Nem hagyok-e magam mögött semmit a földön?
Hogyan kell cselekednie a szívemnek?
Hiába jövünk-e élni?,
hogy kihajt a földön?
Hagyjunk legalább virágot
Hagyjunk legalább dalokat
11. A szeme csillag (Névtelen)
A szemeid csillagok,
ajkaid, bársony,
és egy olyan szerelem, mint amit érzek,
lehetetlen elrejteni.
12. A hullámvasút (Nicanor Parra)
Fél évszázadig
Az ünnepi bolondparadicsom.
Amíg el nem jöttem
És letelepedtem a hullámvasútommal.
Menj fel, ha úgy tetszik.
Természetesen nem válaszolok, ha lemennek
Vér ürítése a szájból és az orrlyukakból.
13. Ha a tenger kerek (Névtelen)
Amikor a tenger kerek
és a nap abbahagyja a sütést,
az lesz a nap
amelyben el tudlak felejteni.
14. Amerika, nem hiába hívom a neved (Pablo Neruda)
Nem hiába hivatkozom a nevedre.
Amikor a kardot a szívemhez fogom,
amikor lelkemben tartom a szivárgást,
amikor az ablakok mellett
belém hatol egy új napod,
Abban a fényben vagyok és vagyok, amely engem produkál,
Az engem meghatározó árnyékban élek,
Alszom és ébren vagyok a lényeges hajnalodban:
édes, mint a szőlő, és szörnyű,
cukorhajtó és büntetés,
a fajtád spermájába áztatva,
vérben szívta örökségét.
15. A hat húr (Federico García Lorca)
sírásra készteti az álmokat.
A lelkek zokogása
megszökik a száján keresztül
És mint a tarantula,
nagy csillagot sző
sóhajokra vadászni,
hogy lebeg a fekete
fa tartály.
16. Kis fám (Antonio García Teijeiro)
aranyágai.
Irigy szél
Ma nincs ága
Ma nincs álma
csendes fám
kis fám.
17. Válság (Francisco Gálvez)
A hangod máskor tűnik fel,
már nincs olyan meleg hangja
a korábbiaktól, sem a bűnrészesség
mindig csak szavak
és vonzalma most diszkrét:
az üzeneteiben nincs üzenet.
18. Nem vagyok én (Juan Ramón Jiménez)
ami mellettem megy anélkül, hogy látnám,
hogy néha meglátom,
és hogy néha elfelejtem.
Aki hallgat, derűs, amikor beszélek,
aki megbocsát, édes, amikor utálom,
aki ott jár, ahol én nem vagyok,
amelyik állva marad, amikor meghalok ...
19. Kevesebb a hasad (Miguel Hernández)
Kevesebb a hasa,
minden zavaros.
Kevesebb a hasa,
Kevesebb a hasa,
Kevesebb a hasa,
por világ nélkül.
Kevesebb a hasa,
Kevesebb a hasa
tiszta és mély.
20. Hitem (Pedro Salinas)
Nem bízom a rózsában
annyiszor, hogy megtettem
engem a kezemmel.
Nem bízom a másikban
a nap és a fűszerezés lánya,
a szél menyasszonya.
Önök közül soha nem tettem,
közületek, akik soha nem alkottak,
Bízom benned, kerek
21. A költő színlelés (Fernando Pessoa)
A költő színlelő.
Tegyen úgy, mintha teljesen
hogy még úgy tesz, mintha fájdalom lenne
a fájdalmat, amit valóban érzel,
És az a fájdalom, amelyet olvastak,
olvasni az olvasóidat,
nem az a kettő, ami nála volt,
de csak az egyik nincs náluk.
És így kerül az életbe,
zavaró ok,
és megfordul, a játékvonat
amit szívnek hívnak.
22. Egy lány fülében (Federico García Lorca)
Nem akartam neked mondani semmit.
két őrült fa.
Szellőből, nevetésből és aranyból.
Nem akartam neked mondani semmit.
23. Szeretlek, te szeretsz… (Rubén Darío)
Szerető, szerető, szerető, mindig, mindennel szerető
a lény, a földdel és az éggel,
a nap fényével és a sár sötétjével:
szeretet minden tudomány iránt és minden vágy iránti szeretet.
És amikor az élet hegye
legyen kemény és hosszú, magas és tele mélységekkel,
szeresd azt a mérhetetlen mértéket, amelyre szeretet vár
És égjen a melleink összeolvadásában!
24. Mademoiselle Isabel (Blas de Otero)
Mademoiselle Isabel, szőke és francia,
feketerigóval a bőr alatt,
Nem tudom, hogy ez az egyik vagy ez, oh mademoiselle
Isabel, énekelj benne vagy ha ő abban.
Gyermekkorom hercegnője; hercegnőd
ígéret, két szegfű mellével;
Én, felszabadítom, zsírkrétával, ő. Ön. ó Isabel,
Isabel. a kerted megremeg az asztalon.
Éjjel megigazította a haját,
Elaludtam, elmélkedtem rajtuk
rózsaszín testén pedig: pillangó
rózsaszín és fehér, fátyollal fátyolos.
Örökre repült a rózsámtól
-mademoiselle Isabel- és az égemből.
25. Kések áprilisban (Pere Gimferrer)
Utálom a tizenéveseket.
Könnyű megsajnálni őket.
Van egy szegfű, amely megfagy a fogában
és hogyan néznek ránk, amikor sírnak.
De sokkal tovább megyek.
Pillantásában megkülönböztetek egy kertet.
A fény köp a csempékre
az ösztön megtört hárfája.
Hevesen sarkall engem
a magánynak ez a szenvedélye
hogy a fiatal testek elestek
majd egyetlen kötegben megég.
Így leszek én is ilyen?
(Az élet itt megáll
Egy fűzfa lángol a csendben.
Érdemes volt boldognak lenni.
26. Szerelem (Salvador Novo)
Szerető ez a félénk csend
közel hozzád, anélkül, hogy tudnád,
és emlékezz a hangodra, amikor elmész
és érezze üdvözletének melegét.
Szeretni annyit jelent, mint várni rád
mintha a naplementében lennél részese,
sem előtte, sem utána, így egyedül vagyunk
- NŐ VERSEI Rövid versek etetési napra
- A legjobb megjelenés bermuda rövidnadrággal és rövid nadrággal a munkához
- A legjobb rövid és rossz poénok a koronavírus karanténjának átadásához
- Gloria Fuertes 10 legjobb verse gyerekeknek
- A PepsiCo-nak jobb eredményei vannak, de egészségesebb akar lenni - Strategy Magazine; Üzleti