Információ angolul Cím
Összegzés Összegzés
Tünetek Tünetek
A betegség leggyakrabban 20 és 40 év között fordul elő, bár gyermekeknél és 60 év feletti embereknél is megjelenhet.
A jelek és tünetek előfordulhatnak önmagukban vagy kombinációban, és legalább 24 órán át fenn kell állniuk ahhoz, hogy "klinikai rohamnak" lehessen tekinteni.
A tünetek azért változnak, mert az egyes támadások helye és mérete eltérő lehet. Az epizódok napokig, hetekig vagy hónapokig tarthatnak. Ezek az epizódok váltakoznak, kevés vagy egyáltalán nincsenek tünetek (remissziók). A betegség visszatérhet (relapszus) vagy súlyosbodhat remissziós periódusok nélkül .
A sclerosis multiplexben szenvedő betegek tünetei nagyon változatosak, még az érintett családtagok körében is. [1]
Mivel az agy vagy a gerincvelő bármely részének idegei károsodhatnak, a sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél a test számos részén tünetek jelentkezhetnek, beleértve az izmokat, a belső szerveket, a szemet, az agyat és másokat: [3] [2] [Négy. Öt]
Az izomtünetek a következők lehetnek:
• Az egyensúly elvesztése
• görcsök
• Rendellenes érzés a test bármely területén
• Problémák a karok vagy lábak mozgatásával
• Probléma a járással
• Problémák a koordinációval és a kis mozgásokkal
• Az arc, az izmok, a karok vagy a lábak merevsége, bizsergése vagy fájdalma
• Remegés vagy gyengeség az egyik vagy mindkét karban vagy lábban
A bél és a hólyag (hólyag) tünetei a következők lehetnek:
• székrekedés és széklet szivárgás
• vizelési nehézségek
• Gyakori vagy sürgős vizelési inger és a vizeletmennyiség szabályozásának hiánya (inkontinencia)
A szem tünetei a következők lehetnek:
• Kettős látás
• kellemetlen érzés a szemben
• Gyors és ellenőrizhetetlen szemmozgások
• Látásvesztés
Az agy vagy az idegrendszer érintettségének tünetei lehetnek:
• Csökkent figyelem
• Ítélet hiánya
• Memóriavesztés
• Nehéz okok és problémák megoldása
• Depresszió vagy szomorúság
• Szédülés és egyensúlyi problémák
• Halláskárosodás
Az embereknek zavartságuk, beszéd- vagy megértési nehézségeik, rágási és nyelési nehézségeik, valamint szexuális tüneteik lehetnek, például merevedési problémák vagy hüvelyi kenés. A sclerosis multiplexnek számos formája létezik: [3]
• Ismétlődő-remittáló sclerosis multiplex: Ez a leggyakoribb forma, amely a sclerosis multiplexben szenvedő betegek nagyjából 80% -át érinti. A betegség ezen formájával küzdő embereknek vannak olyan időszakai, amelyek során tüneteik vannak, az úgynevezett klinikai támadások, majd tünetek nélküli periódusok (remisszió) következnek. Nem ismert, hogy mi okozza a klinikai támadásokat vagy remissziókat.
• Progresszív szekunder sclerosis multiplexKörülbelül 10 év elteltével a relapszáló-remitáló sclerosis multiplex sok esetben másodlagos progresszív sclerosis multiplexgé alakul át, amelyben nincs remisszió, és a betegség tünetei folyamatosan súlyosbodnak.
• Elsődleges progresszív sclerosis multiplex: A második leggyakoribb forma, a sclerosis multiplexben szenvedők körülbelül 10-20% -át érinti. Ezt a formát állandó tünetek jellemzik, amelyek idővel súlyosbodnak, anélkül, hogy klinikai rohamok vagy remissziók lennének, és később kezdődnek, mint a többi forma, 40 éves kor körül.
• Progresszívan kiújuló sclerosis multiplex: A sclerosis multiplex ritka formája, amely elsődlegesen progresszív szisztémás sclerosisként jelenik meg, állandó tünetekkel, de súlyosabb klinikai rohamokkal.
Ok Ok
A sclerosis multiplex pontos oka még nem ismert, azonban úgy gondolják, hogy vannak genetikai és környezeti tényezők, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát. A sclerosis multiplex fő genetikai kockázati tényezői a HLA-DRB1 gén mutációi. Egyéb tényezők az IL7R gén és egyéb gének, valamint a környezeti tényezők változásai, például az Epstein-Barr vírus expozíció, az alacsony D-vitamin szint és a dohányzás. [két]
A HLA-DRB1 és IL-7R gének az immunrendszer részét képezik, és bármelyikben bekövetkező változások autoimmun választ eredményezhetnek, amelyben a szervezet saját sejtjeit megtámadják, a mielinhüvely és az idegsejtek pedig károsodnak. sclerosis multiplex. Az azonban nem világos, hogy ezek a változások hogyan vezetnek a betegséghez.
Diagnózis Diagnózis
Eddig nincs olyan speciális laboratóriumi vizsgálat vagy megállapítás, amely meghatározhatja, hogy egy személy sclerosis multiplexben szenved-e. A diagnózis azonban számos kritériummal felállítható: [1]
- Találjon bizonyítékot a központi idegrendszer legalább két meghatározott területének (beleértve az agyat, a gerincvelőt) és a látóidegek károsodására, és
- Keressen bizonyítékot arra, hogy a kár legalább egy hónapos különbséggel történt, és
- Zárjon ki minden más lehetséges diagnózist, amely hasonlít a betegségre
Az orvos tesztek sorozatát végzi a mentális funkciók, az érzelmi és nyelvi funkciók, a mozgás és koordináció, az egyensúly, a látás és a négy érzék (látás, szaglás, tapintás és hallás) felmérésére. Sok esetben az illető kórtörténete és egy neurológiai vizsgálat elegendő bizonyítékot szolgáltat a diagnosztikai kritériumok teljesítéséhez. Noha nincs végleges vérvizsgálat a sclerosis multiplexről, a vérvizsgálatok kizárhatnak más betegségeket, amelyek a sclerosis multiplexhez hasonló tüneteket okoznak, mint például a Lyme-kór, a kollagén érrendszeri megbetegedések, bizonyos ritka betegségek, például leukodystrophiák, fertőzések, a B-vitamin hiánya és AIDS. [1] [7797]
A neurológiai vizsgálat csökkent idegműködést mutathat a test egy vagy több területén: [2]
- Rendellenes idegi reflexek
- Csökkent képesség a test egy részének mozgatására
- Csökkent érzés vagy rendellenes érzés
- A tanulók rendellenes válaszai
- Az oldalra néző terület változásai, amikor a szem egy központi pontra (vizuális mezőkre) összpontosít
- Kóros szemmozgások
- Csökkent látásélesség
Kezelés Kezelés
Számos gyógyszer alkalmazható az idegrostok visszaesésének és gyulladásának csökkentésére, beleértve a béta-1b-interferont, a béta-1a-interferont, a glatiramer-acetátot, a mitoxantronot, a metotrexátot és a natalizumabot. [két]
Számos olyan gyógyszer is létezik, amelyet fájdalom, görcs, fáradtság, depresszió, szexuális diszfunkció, bél- és húgyúti problémák esetén alkalmaznak. A lázas fertőzések súlyosbíthatják a betegséget. Terhesség alatt a gyógyszeres kezelés nem alkalmazható, de a szülés után kezelni kell a tünetek javulását, mert a betegség súlyosbodik. [két]
Neurológiai és hallásvizsgálatok fontosak a betegség előrehaladásának nyomon követésére.Az agy és a gerincvelő MRI vizsgálata a betegség aktivitásának monitorozására. [két]
A progresszív formák kezelését egyedileg kell meghatározni a betegség progressziója, valamint a beteg és az orvos preferenciája alapján. Az Amerikai Neurológiai Akadémia ajánlásai a következők: [6]
Progresszív szekunder sclerosis multiplex: Csak kevés javulást sikerült elérni. A kezelést a következőkkel végzik:
- Havi glükokortikoid impulzusok a vénába (intravénásan) (1000 mg metilprednizolon), ami csak rövid távú javulást eredményez, de hosszú távú javulást nem eredményez
- Intravénás ciklofoszfamid és havi glükokortikoid impulzusok: Javulás rövid távon, de nem változtatja meg a betegség lefolyását.
- Orális vagy szubkután metotrexát, heti 7,5-20 mg, havi glükokortikoid impulzusokkal vagy anélkül: További vizsgálatokra van szükség, de úgy tűnik, hogy javítja a betegség lefolyását.
- Interferonok: Főleg, ha visszaesések vannak
- Enterovezisztikus fisztula genetikai és ritka betegségek információs központja (GARD) - egy NCATS program
- Epiderm; Bullous lysis genetikai és ritka betegségek információs központja (GARD) - egy NCATS program
- A Staples Center, a NBA legjobb étterme, ha vegetáriánus vagy
- ALS (amiotróf laterális szklerózis)
- EGYETEMI SPECIÁLIS SPORTTÁPLÁLKOZÁS - IUSC Nemzetközi Egyetemi Tanulmányi Központ