És a férfiak ezt mondták Efraínnak: "Mit tettél velünk, ha nem hívtál fel minket, amikor Midiannal mentél a hadjáratra?" És keményen szidták. 2) És válaszolt nekik: "Mit tettem hozzád képest? Nem érnek többet Ephraim aratásának maradványai, mint Abiezer szõlõkertjei? 3) Gd fejedelmeket adott kezedbe Midian Oreb és Zeeb felõl. Én hozzád képest? " Aztán mérgét (az efraimim haragját) csillapította, amikor ezt mondta. 4) És Guid'on eljött Iardénhez, és elhaladt mellette, ő és a háromszáz férfi, akik fáradtak voltak, de üldözőbe vették a szökevényeket. 5) És így szólt a szukkoti férfiakhoz: "Kérem, adjon kenyeret azoknak az embereknek, akik utánam jönnek, mert fáradtak, én pedig Zévajt és Tzalmunát, Midian királyait üldözöm." 6) Sukkot királyai pedig ezt válaszolták: "Zévaj és Tzalmuná kezei vannak a hatalmadban, hogy kenyeret adhassunk seregednek?".
7) És Guid'on azt mondta nekik: "Majd amikor az Örökkévaló kezembe adja Zévaj és Tzalmunát, a sivatag tüskéivel és bogáncsával szaggatom húsukat." 8) És felment onnan P'nuelbe, ugyanúgy válaszoltak neki, mint a szukkoti férfiak. 9) És azt is mondta P'nuel embereinek: "Ha nyugodtan visszatérek, lebontom ezt a tornyot".
10) Zévaj és Tzalmuná pedig Carcorban voltak, és seregeik velük együtt, mintegy tizenötezer ember, mindazok, akik megmaradtak a keleti gyermekek egész seregéből, mert húszezer kardot hordozó ember esett el.
11) És Guid'on felment azok útján, akik sátrakban laktak Nova és Yogvehá keletről, és megütötte a védtelen tábort. 12) Zévaj és Tzalmuná pedig elmenekültek, de ő üldözőbe menvén, elfogta Midián két királyát, miután az egész tábort megrémítette.
13) És Guid'on, Joás fia visszatért a csatából Jares hegyéről, 14) és elfogott egy fiatal férfit a szukkoti férfiak közül, akitől információkat kért: írásban adta meg neki (a fejedelmek nevét) Sukkot és az idősebbek száma összesen hetvenhét. a kezed, hogy kenyeret adjunk fáradt embereidnek? "
16) És elvitte a város véneit, a sivatagi töviseket és bogáncsokat, és ezekkel tanította meg a szukkóti embereket; 17) és levitte Penuel tornyát, és megölte a város embereit.
18) És megkérdezte Zévajt és Tzalmunát: Milyen férfiak voltak azok, akiket Taborban megöltél? És így válaszoltak: "Mint te, olyanok is voltak. Úgy tűnt, hogy mindenki egy király fia." 19) És így szólt hozzájuk: "Testvéreim (voltak)! Anyám (ugyanazon) gyermekei! Gd olyan életeket él, amelyek megölnek minket, ha nem ő ölte meg őket." 20) És azt mondta Yethernek, az elsőszülöttjének: "Kelj fel és öld meg őket!" De a fiú nem húzta el a kardját, mert félt, mert még fiú volt. 21) És azt mondták: Zévaj és Tzalmuná: "Kelj fel és vetd magad ránk; mert amilyen az ember, olyan az ereje is". Guid'on felkelt és megölte Zévajt és Tzalmunát, és a tevék nyakába vitte a lunettákat.
22) És Izrael férfiai ezt mondták Guid'onnak: "Uralkodj felettünk, te és a fiad, valamint a fiad fia, mert megmentettél minket Midián kezéből." 23) És Guid'on válaszolt nekik: "Nem én uralkodom feletted, sem a fiam nem fog uralkodni rajtad. Az Örökkévaló fog uralkodni rajtad." 24) És Guid'on azt mondta nekik: "Kérlek téged, hogy mindegyikőtök adjon nekem fülbevalót a zsákmányából", mert (a legyőzöttek) arany fülbevalókat használtak, mert ők Ismaelimek.
25) És azt válaszolták: "Örömmel adjuk át neked." És köpenyt terítettek, és mindenki indát tett az ő zsákmányából. 26) Az arany fülbevalók súlya pedig tizenhét száz siklus arany volt; Nem számítva a lunettákat, a fülbevalókat és a Midian királyainak lila ruháit, és nem számítva azokat a nyakláncokat, amelyek a tevék nyakán voltak. 27) Ebből Guid'on készített egy efódot, és betette városába, Ofrába; és ezután egész Izrael elveszett, ami romokká vált Guid'onnak és házának. 28) De Midián Izrael fiai előtt vereséget szenvedett, és soha többé nem emelte fel a fejét. És Guid'on napjaiban negyven év pihenő volt a földön.
29) Jerubbaal Joás fia volt, és a saját házában lakott. 30) És Guid'onnak hetven fia volt az ágyékából, mert sok felesége volt. 31) És ágyasa, aki Sh'jemben élt, fiút is szült neki, akit Avimélechnek nevezett el.
32) És Guid'on, Joás fia, öreg korában meghalt, és apja, Joás sírjában volt, az Abiezerim Ofrában.
33) És olyan hamar megtörtént, amikor Guid'on meghalt, hogy Izráel fiai a Baálok után ismét elvesztették magukat, és Baál Berit-t Gd-dé tették. 34) és Izráel fiai nem emlékeztek az örökkévalójukra, aki a Gd volt, aki mindenütt megszabadította őket minden ellenségük elől, 35) és nem is értékelték Guid'on háza iránti megbecsülését az Izrael iránt tanúsított kedvesség szerint.
Avimelech, Jerobaal fia, Sichembe ment, az anyja testvéreihez, és beszélt velük és anyja apjának házának egész családjával, mondván: 2) "Kérlek titeket, szóljatok minden szikemi ember fülében: "Mi a jobb neked, ha hetven embert uralkodsz, mindnyájan Jerobaal fiai, vagy hogy egy ember uralkodik rajtad? Ne feledje azt is, hogy én vagyok a csontja és a teste. "3) És az anyja testvérei beszéltek róla minden szichemi ember fülében, és szívük hajlandó volt követni Avimeleket, mert azt mondták:" Ő a mi testvér. "4) És adtak neki hetven siklus ezüstöt Baál Brit házából, amellyel Avimelech tétlen, feloldódó és nagyravágyó embereket bérelt fel, akik követték őt. 5) És elment apja házába, Ofrába. és megölte testvéreit, Jerobaal fiait, akik hetvenen voltak, ugyanazon a sziklán, kivéve Jótámot, Jerobaal legfiatalabb fiát, aki elrejtőzött.
10) Ha tehát helyesen és jóhiszeműen haladtatok Jerobaal és háza előtt ma, örüljetek Avimelechnek és önmagatoknak; 20), de ha nem, akkor tűz jön Avimelechből, amely felemészti Sikem és Beth Miló szomszédait (erős ház), és a tűz a Sichem és Beth Miló embereitől, akik felfalják Avimelechet. 21) Yotam elmenekült, és a menekülés idején Beerbe ment, és ott lakott, félve Abiméleket, a testvérét.
22) Avimelech három évig Izrael fejedelme volt 23) és Gd gonosz szellemet küldött Avimelech és Sichem emberei közé; és a szichemi férfiak áruló módon viselkedtek Avimelechkel, 24) hogy az erőszakos erőszak Jerobaal hetven fiával szemben elkövetkezzen, és hogy vérük essen Avimelekre, testvérükre, aki megölte őket, és a szijemi férfiak, akik megerősítették kezeiket, hogy megölik testvéreiket. 25) Sichem emberei pedig a hegyek tetején üldözték őt, és kiraboltak mindenkit, aki mellettük elhaladt. Ezt Avimelechre utalták.
26) És Gáal, Éved fia eljött testvéreivel, átmentek Sichemen, és a sichemi férfiak bíztak benne. 27) És kimentek a szántóföldre, betakarították szőlőjüket, taposták a szőlőt és ünnepeket tartottak, és elmentek Gd házukba, ettek és ittak, és rosszat beszéltek Avimelechről. 28) És Gáal, Eved fia azt mondta: Ki az Avimelech és ki Sichem, hogy szolgáljuk őt? Hát nem Jerobaal fia és Zevul az ő megbízottja? Szolgáld először a Hamórtól, Sichem atyjától leszármazott férfiakat. Miért kellene őt szolgálnunk? 29) Ah, ha ez a város a kezem alatt lenne! Akkor eltávolítanám az Avimelech-et. És így szólt Avimelechhez: "Növelje seregét, és jöjjön ki!" 30) Amikor Zebul, a város főnöke meghallotta Gáal, Éved fiának szavait, haragja felgyulladt.
31) És követeket küldött a tormai Avimelechbe, mondván: "Íme, Gáal, Év fia és testvérei Sichembe jöttek, és ellened kell felbujtaniuk a várost. Azokat az embereket, akik veled vannak, és leseket helyeztek el a mező; 33) és az lesz, hogy reggel, amint felkel a nap, korán kelsz és csapataidat beveted a város ellen; és íme, ő és a vele levő emberek kijönnek te; akkor megteszed vele, amit csak tudsz ".
34) Avimelech és az egész nép, aki éjjel vele volt, felkelt, és csapatokat állított Sichem ellen, négy társaságban. 35) És kiment Gáal, Évának fia, és megállt a város kapujának bejáratánál; és Avimelech és a vele együtt lévõ emberek a lesből támadtak fel. 36) És amikor Gáal meglátta az embereket, így szólt Zebulhoz: "Nézze meg azokat az embereket, akik lejönnek a hegyekről." És Zebul így válaszolt: "Úgy látod a hegyek árnyékát, mintha emberek lennének." 37) És Gáal ismét megszólalt: "Nézze, vannak emberek, akik a mező közepén mennek keresztül, és egy társaság jön Elon Meonenim útján. 38) Aztán Zebul válaszolt neki:" Hol van most a szád? azt mondta: "Ki az Avimélech, akinek szolgáljuk?" Nem azok az emberek, akiket megvetett? Kérem, most menjen ki és harcoljon ellenük. "39) És Gáal kiment Sichem emberei elé és harcolt Avimelech ellen.
40) És üldözte Avimelechet, mert elmenekült, és sok sebesült elesett, egészen a kapu bejáratáig. 41) Avimelech pedig Arumában maradt; és Zebul elűzte Gáalt és annak testvéreit, hogy ne lakjanak Sikemben. 42) És másnap reggel történt, hogy az emberek kimentek a mezőre, és ezt Avimelechhez utalták. 43) És elvette népét, három csoportra osztotta őket, és leseket tett a mezőn. És látta, hogy az emberek kijöttek a városból, felkeltek ellenük és lesújtották őket. 44) Avimelech és a vele együtt lévõ társaságok pedig elõre rohantak és megálltak a városkapu bejáratánál, és két társaság rohant mindazokra, akik a táborban voltak, és megütötték õket. 45) És Avimelech egész nap a város ellen harcolt, és elfoglalta a várost, és lerombolta mindazokat, amelyek benne voltak, sújtotta a várost, és sót öntött a romokra.
46) És amikor Sikem tornyának minden embere megtudta, beléptek D Berit házának erõdjébe. 47) És elmondták Avimeleknek, hogy a szikemi torony összes embere összegyűlt. 48) Avimelech pedig felment a Tzalmon-hegyre, az egész néppel, aki vele volt; És Avimélech baltát vett a kezébe, levágta a fák ágát, felemelte és vállára tette, és így szólt az őt kísérő emberekhez: "Amit láttál, azt tedd, amit én tettem". 49) És az egész nép ugyanígy levágta minden ágát, és követte Avimeleket, és felhalmozták őket az erõsség elõtt, és velük együtt felgyújtották az erõt, úgy hogy Sikem tornyának minden embere is körülbelül ezer férfi és nő pusztult el.
50) Avimelech elment Tevetzbe, táborozott Tevetz ellen, és elvitte. 51) De a városon belül volt egy erős torony, és ott minden férfi és nő, a város minden tagja, menedéket keresett és bezárkózott, és felmászott a torony tetejére. 52) Avimelech a toronyba ment, harcolt ellene, és a torony kapujához ért, hogy tűzzel égesse. 53) És egy asszony fentről egy őrlő követ dobott Avimelech fejére, és eltörte a koponyáját. 54) Aztán sietve felhívta ifjú szolgáját, és azt mondta: "Húzd ki kardodat és ölj meg, nehogy azt mondják rólam:" Egy asszony megölte. "Szolgája átlyukasztotta és meghalt. 55) És amikor az izraeli férfiak meglátták hogy Avimelech meghalt, mindenki kivonult a helyére.
56) Gd ily módon megbüntette Avimelech gonoszságát, amit apjával tett hetven testvérének megölésével; 57) és a szikemi férfiak minden gonoszsága miatt Gd a saját fejükre esett, és rájuk jött Yotam, Jerobaal fiának átka.
Miután Avimelech felkelt Izrael megmentésére, Tolá, Puá fia, Dodo fiának fia, Isajar törzséből származó férfi, és Sámírban lakott, Ephraim hegyvidéki vidékén. 2) Tolá pedig huszonhárom évig ítélte Izraelt, és meghalt, és Samirben temették el.
3) És miután Iair felkelt, ha Giladi, aki huszonkét évig ítélte Izraelt. 4) És harminc fia volt, akik harminc szamáron lovagoltak, és harminc városuk volt, amelyeket a mai napig Iair városainak hívnak, és Gilad földjén vannak. 5) Iaír meghalt, és Camón temették el.
6) És Izráel fiai megint azt tették, ami gonosz volt az Örökkévaló szemében, és szolgálták a Baálokat, az Ašerákat, az Arám isteneit, a Tzidon isteneit, a Moav isteneit és az isteneket. Ammon fiai közül és a Plishtim istenei közül; és elhagyták az Örökkévalót és abbahagyták a szolgálatot. 7) És felgyulladt az örökkévaló harag Izrael ellen, és átadta õket a plishtimek és az ammón fiai kezébe.
8) És abban az évben elnyomták és összetörték Izrael gyermekeit; tizennyolc éven át elnyomták Izrael minden gyermekét, akik a Yardén túloldalán éltek az Amorim földjén, amely Ghiladban van. 9) Ammon fiai pedig átmentek a Yardénen, hogy harcba szálljanak Júda, Binyamin és Efraim háza ellen is, hogy Izráel megriadjon. 10) És Izráel fiai kiáltoztak az Örökkévalóhoz, mondván: "Vétkeztünk veled szemben, hogy elhagytuk a Gd-t és a Baálokat szolgáltuk." 11) És az Örökkévaló azt mondta Izráel fiainak: "Hát nem mentettem meg õket az egyiptomiaktól, az amoritoktól, az ammónok fiaitól és a plishtimektõl? 12) a szidonimokat és az amalekimeket A maonimok elnyomták őket, és felém kiáltottak, én pedig megmentettem őket a kezüktől. 13) Félre hagytak és más isteneknek szolgáltak, amelyekért én már nem mentem meg őket. hogy választottál; megmenthetnek-e téged szerencsétlenséged idején. " 15) És Izrael gyermekei azt mondták az Örökkévalónak: "Vétkeztünk. Tedd azt, ami neked jónak látszik. Csak ma kérünk téged, hogy ma szabadíts meg minket." 16) És kihozták maguk közül a különös isteneket, és az Örökkévalónak szolgáltak; és lelke sajnálta Izrael szerencsétlenségét.
17) Azután Ammon fiai gyülekeztek és táboroztak Ghiladban. És Izráel fiai is összegyûltek és táboroztak Mitzpában. 18) És a nép és a ghiladi fejedelmek azt mondták egymásnak: "Mi az az ember, aki harcba kezd Ammon fiai ellen? Ő lesz Ghilad összes lakosának vezetője".
Iftaj Ghilad bátor ember volt, és egy parázna fia; Ghilad pedig nemzette Iftajt. 2) És Ghilad felesége két gyermeket szült neki, és amikor felesége gyermekei megnőttek, kiűzték Iftajt, mondván: "Nem örökölsz apánk házában, mert egy másik nő fia vagy." 3) Iftaj elmenekült testvérei elől, és Tov földjén élt, ahol tétlen emberek társultak hozzá, akik kimentek vele (vándorlásában).
4) És egy idő után megtörtént, hogy Ammon fiai háborúztak Izrael ellen. 5) És amikor Ammon fiai háborúztak Izrael ellen, a gileádi vének elmentek Iftachot keresni Tov földjére. 6) És mondták Iftajnak: "Gyere és legyél a vezérünk, hogy harcolni tudjunk Ammon gyermekei ellen." 7) Iftaj azt mondta Ghilad véneinek: "Nem gyűlölsz és nem vetettél ki apám házából? Miért jöttél akkor rám, amikor gyalázatos vagy? 8) És Ghilad vénei azt mondták Iftajnak: "Visszatértünk hozzád, hogy velünk mehess és harcolhass az Ammon gyermekeivel, és te leszel vezetőnk Ghilad minden lakosának felett." 9) Iftaj azt válaszolta Ghilad időseinek: "Ha harcolok ismét Ammon gyermekei ellen, és az Örökkévaló nekem adja őket, én leszek a vezérük. "10) És Izrael vénei válaszoltak Iftajra:" Az Örökkévaló tanúskodni fog közöttünk. Biztosan a szavad szerint fogjuk megtenni ".
11) Ezután Iftach elment a gileádi vénekkel, és az emberek vezetővé tették, és Iftach minden szavát elmondta az örökkévaló előtt Mitzpában.
29) És az Örökkévaló szelleme Iftajból származott, és átment Ghiladon és Menashe-on; A ghiladi Mispától Ammon fiai felé is eljutott. 30) Iftaj fogadalmat tett az Örökkévaló mondására. "Ha valóban az én kezembe adjátok Ammon gyermekeit, 31) akkor aki házam ajtaján kijön befogadni, amikor békében (a területről) visszatérek az ammónok gyermekeinek (az illető), az Örökkévalónak, és felajánlom égőáldozatként ".
32) Ilyen módon Iftach átment Ammon fiainak területére, hogy harcoljon ellenük; és az Örökkévaló a kezébe adta őket. 33) És nagy pusztítással megütötte őket Aroertől Minitig, húsz városig és Avel Keramimig. Így vereséget szenvedtek Ammon gyermekei Izrael fiai előtt.
34) Iftach Mizpához, a házához ment, és íme, a saját lánya kiment tamburinnal és táncokkal, és ő volt az egyetlen lánya; rajta kívül nem volt se fia, se lánya. 35) És megtörtént, hogy amikor meglátta, elszakította a ruháit (a fájdalom jeleként), és azt mondta: "Jaj nekem, lányom! Hogy sanyargattál engem! Kinyitottam a számat az Örökkévaló előtt, és én nem mehet vissza ". 36) És így válaszolt neki: "Atyám, mióta kinyitotta a száját az örökkévaló előtt, tegyen velem úgy, ahogy a szája ígérte, mivel az Örökkévaló megbosszulta ellenségeiteket, Ammon fiait." 37) Azt is mondta apjának: "Tedd ezt velem: Hagyj két hónapra, hogy elmehessek és megalázkodjak a hegyeken, és kiírjam a szüzességemet, önmagamat és társaimat." 38) "Menj" - válaszolta, és az asszony két hónapig sírt szüzességéért társaival együtt a hegyek között vándorolt. 39) És két hónap múlva visszatért az apjához, amit az esküje szerint tett. És soha nem találkozott férfival. És Izraelben az volt a szokás, 40), hogy Izrael lányai évente négy napon át megemlékeztek Iftaj Ghilad lányáról.
8) Utána pedig a Beth Lechemből származó Yvtzan ítélte Izraelt. 9) És harminc fia és harminc leánya volt, külföldre küldte õket, és harminc leányt hozott külföldrõl fiaiért; és hét évig ítélte Izraelt. 10) Ivtzan meghalt, és Beth Lechemben temették el. 11) Utána pedig a zebulonita Eilon ítélte Izraelt, aki tíz évig ítélte Izraelt. 12. Eilon, a zebulonita meghalt, és temették el Ayalonban, Zebulon földjén.
13) És utána Abdon, Illel Pythonita fia ítélte Izraelt. 14) És negyven fia és harminc unokája volt, akik hetven szamáron lovagoltak; és nyolc évig ítélte Izraelt. 15) Abdon, Ilel Pythonite fia meghalt, és eltemették Pir'athonban, Efraim földjén, az Amalekim hegyvidéki régiójában.