azért mert

Ha valaki a "Nappali órákban" néz ki valószínűtlenebb pillanatokat a személyzet szórakoztatásához, meg fogja találni őket, tele van velük, és még azt is mondhatnám, hogy lemásolják az első részét, a rossz az, hogy ez a film már nem árasztja el azt a tetszetős levegőt, sőt, hogy a filmnek nem volt kedve (igen, ez nagy siker lesz, de a dizájn, a jelmezek és mások a leggiccsibbek és a legciccibbek), és természetesen egy egészen vicces pillanatok, de ez nekem legalábbis már nem ragad el, mint az "Éjjeli őrség" tette.

Mindez valóban megtörténik, mert itt a cselekmény sokkal dagadtabb, és bár ennek a ságának az első részében minden egyszerű, közvetlen, hatékony és gyors volt, a második egy halom pillanat, amelyek csak a kitöltést szolgálják, és állítólag, hogy elköltsék a hatalmas költségvetést, amibe be kellett fektetniük (különben nem találok más magyarázatot).
Természetesen, bármennyire is kitöltő, Timur még mindig tizenhárom éves, és minden akciósorozat még hihetetlenebb és terjedelmesebb, mint az előző, látva, hogy egy autó hogyan fut keresztül az épületen, a teherautók teljes pótkocsikon haladnak át, és több autó repül a levegő szégyenkezés nélkül szembeszegül Newton törvényeivel, és minden, hogy krétát találjon, ne hagyja ki.

Személyes szórakozásból (ezt azért mondom, mert megkedveltem) a hős még mindig az az orosz srác, aki úgy néz ki, mintha másnapos lenne egy orrától, aki időről időre valami jó poharat vesz fel, hogy nagyobb hősnek tűnjön. ., míg a másodlagosak még mindig aktuálisabbak, mint az első részben (lány, aki beleszeret, fiú, aki folyton gonoszkodik, a rosszfiú, aki teljesíti a megbízásait, stb.), és ezért egy halom kevés merészség egy csapat részéről, amely bár mer felfogni, minél elképzelhetetlenebb, annál jobb, de nem mer semmivel hozzájárulni, semmi érdekeset nem jelent egy olyan cselekmény, amely sok kívánnivalót hagy maga után.
Az igazság az, hogy az "Éjjeli őrség" kegyelme volt az én szemszögemből, de Timurnak ez az új próbálkozása, az egyetlen kegyelem, amely miatt pillanatai furcsa és nevetséges humorral áradnak. És ez mondjuk nem túl jó.

Katasztrófa, katasztrofális, rossz színészek, hírhedt rendező, kibaszott szar, elviselhetetlen, fájdalmas, az intelligencia sértése, a forgatókönyv szubnormalitása, Az orosz Uwe Boll, rossz nem, még rosszabb, folytathatnám és folytathatnám, és ennek nem lenne vége.

A Matrix-szerű effektusok abszurd keveréke, próbálva hasonlítani David Lynch-re, átjutva a terroron? Uwe Boll típus, és megpróbálja rontani a helyzetet, mindenkit reszketni a tarkóján, ezt még soha nem látták, nem hitelt adni.

Eddig láttam rossz színészeket, tetveseket, rosszabbakat, hogy megöljem őket stb., De én, mint ezek, még életemben nem láttam őket, nincs szavam, hogy meghatározzam őket, annyira csodálkoztam, hogy el kell mennem először a pszichoanalitikus segítségével gyógyuljon meg, és adjon nekik olyan meghatározást, amely nem földönkívüli! Rossz, rossz, rossz, de valóban!.

Van egy néni, aki egy ideig játszik egy férfit, aki a legsajátítóbb perceket hajtja végre, és megpróbál gúnyolódni is, amit egy szerver látott a képernyőn, én vagyok ő és egy barlang remeteihez megyek, és soha nem megyek ki megint inkább milyen szégyen!

A rendező természetesen látta Twin Peaks-t és még néhány David Lynch-filmet, amelyekről nincs kétségem, megpróbálja néhány szereplőjének azt az aurát adni, amelyet a nagy rendező ad a sajátjának, az extravaganciának, a mozdulatoknak, és mi ér el? Kibaszott bolondot csinál magából! Timur Bekmambetov urat a pokolba keríti, haszontalan.

Hányás és szánalmas írás, abszolút botcsinálás a legkisebb szerénység nélkül, Ezek az oroszok őrültek!

És több mint 140 perc alatt én is szar vagyok! ABSZOLUT REMÉNY SEMMILYEN KEGYELEM NÉLKÜL!

Időbe fog telni, mire felépülök, ezért mostantól elnézést kérek, ha megcsúsznak az idegsejtjeim, csak beteg vagyok.

Ez még mindig spoiler, nem a filmből származik, különféle hülyeségek.

CHAT: Vannak olyan kritikusok, akik az utóbbi időben nagyon keveset írnak, jöjjenek emberek! Hogy nem a Don Quijote írásáról van szó, érdemes néhány sort kitenni, néhányan túl perfekcionisták vagytok, és tökéletesen tudjátok, hogy kire gondolok, hagyjátok abba a vándorlást és a kisgyerekek írását.

A vicc: Biztosan ismersz, mert a Forgés nevű zseni egyik jó srácja, de ha valaki nem ismeri, elmondom neked.

A férj ágyban van, és a feleség mondja neki

Mariano a hét!

Amire Mariano válaszol

Alig vártam az "Éjjeli őrök" folytatását, hátha egyszer megtudhatom, miről szól a "fény másai" és az "éjszaka másai" története. Nem arról van szó, hogy éjjel levett az alvásról, hanem azért, mert tudom, hogy ezek a dolgok tövisként ragadnak rám, és nyugtalan vagyok. "Az éj őrzői" számomra érdekes filmnek tűnt, de nem volt megérthető. Nem azért, mert bonyolult volt, hanem azért, mert egy gagyi átvilágítóban hagyták nekem egy pixeles cibóriummal, és amelynek tetején a hang fele oroszul volt, felirat nélkül. Mégis, azt hiszem, jámbor tudatlanságból, egyszerűen "kíváncsinak" találtam.

Leegyszerűsítve: ez a második rész egy truño (truño szint: truñofski malditofski). Teljesen érthetetlen, de nem csak globális szinten, ha nem az egyes jelenetek szintjén. A cselekvés koherencia nélkül ugrik az egyik helyszínről a másikra; a legkisebb próbálkozás sem a karakterek megszerkesztésére, sem egy történet összeállítására; vannak videoklip pillanatok (mint például egy ember, félig ember, félig papagáj (komolyan)), igényesen filozófiai pillanatok mellett; egyes karakterek hatalommal bírnak, néha igen, néha nem, néha használják, néha abbahagyják őket. És mindent úgy, hogy a végén semmi sem történjen, amit megértettek.

Feltételezve, hogy ennek van értelme a forgatókönyvírók és más felelősök számára, a néző számára mintha a filmet látná, az előfeltétele volt annak, hogy része lehessen az orosz mitológiai világnak (vagy mi a fenének ihlette ezt a Bekmambetovot), és mindazt, amit természetesnek vették.

Egyébként is. Az egy dolog, hogy egy tudományos-fantasztikus film engedélyeket vesz fel, és egy másik egészen más dolog, ha értelmetlen sorozatokat készítenek, összerakják az összeset, bombatikus nevet adnak neki, és úgy tesznek, mintha igazolják azt a tényt, hogy a dolognak nincs se feje, se farka azzal, hogy "ez egy tudományos-fantasztikus film". Nem, a tudományos fantasztikának is vannak korlátai: azokat, amelyeket a józan ész és az őszinteség szab meg.

Ha életem több mint két órájára gondolok, amelyet elpazaroltam ebben a mocsokban.

Egy órát kellett néznem, aztán elkezdtem átugrani a jelenetek között, hátha van valami érdekes. Nagy hiba. Nem hallottam semmit a történetről, nem is volt kedvem hozzá, és nem is volt olyan, ami felkeltette volna a figyelmemet. Nem hiszem, hogy csak láttam. 2 és fél óra szar. Mazoch vagyok, de nem annyira.

Ha valaki azt várta a címtől, hogy a csavart követő aberráció folytatásának abszolút főszereplői leereszkednek (vizuális erő. A "Hős" vagy a "300" nem hagyhatja aludni), akkor az orosz Tobin elnökletével kopott banda lenne Bell (igen, a legjobban azt tehettem, hogy megtaláltam, hogy néznek ki a proták), tévedett. Ismét a főszerepet Anton, az orosz Julian McMahon és, amikor felveszi napszemüvegét, az orosz Bond játssza. Van egy szerelmi történet az orosz Toni Collette-tel, de a központi történet (azt hiszem) egy mágikus kréta kereséséről szól, amely teljesíti a kívánságokat vagy valami ilyesmit. Azt hiszem, Anton arra keresi, hogy megakadályozza az orosz Edward Furlongot abban, hogy meghozza azt a silány döntést, hogy átmegy a Naposokhoz, és teljesen felháborító huligánszaruvá válik. A főszereplő szomszédja még mindig odakint van, az az orosz Stephen Dorff, aki feltételezem, hogy némi előtérbe kerül.

Ez egy fájdalommentes fájdalom a szamárban. Abban az órában, aminek ellenálltam, semmi sem történt. Ennek a ságának a vizuális ereje városi legenda. A félhomály baromsága, amelyhez napszemüveget vesznek fel (ők a rossz fiúk), ellés, mint minden más ebben a dologban. Vannak okos orosz humor pillanatai, a "Ez a test nem az enyém" pillanatokkal. Mondanom sem kell, ugyanolyan vicces, mint a szén-monoxid belélegzése. Állítólag cselekvés, de csak bla bla bla és még bla bla bla láttam, rohadtul úgy nézett ki, mint "Hajnal előtt", csak anélkül, hogy a nézőhöz akasztaná. Összefüggetlen kifejezések és feltételezett poénok. Akkor távolítottam el, amikor a rosszfiú ostorcsapása miatt sok autó repülni kezdett a levegőben. Megint magától értetődik, hogy piruló látványról van szó, és hogy egyáltalán nem jött be (a Schwarzenegger mozi rajongójának szavai). Az olyan kifejezések, mint a "Világosság és Sötétség, mindannyian egyenlőek vagyunk", bővelkednek a forgatókönyvben. Hazugság és kövér. A jó fiúk nagyon jók, az orosz Tobin Bells pedig rossz arcú gazember (a Fény őrzői = orosz Tobin Bell + orosz Shawnee Smith).

Gyere, akinek van kedve és valami jobbra számít, mint az első rész, az készen áll. Még rosszabb. Unalmasabb, idiótább és több zavart okoz. Ráadásul tovább tart, meg kell baszni Azok közül a tűlevelek közül, amelyeknek kétségei vannak az öngyilkosság elkövetése között, vagy sem, azonnal eltávolítják a kétségeteket. Kibírhatatlan. Rosszabb, mint a kínai kínzás, mert a kínzás a célját szolgálja. A film állítólag szórakoztat.

A harmadik rész, hogyan fogják címet viselni? "Az esti őrök"? "Őrzők, amennyire csak tudsz"? Szeretném, ha őszinte lennék a nézővel, hogy a "tiszta szar őrzői" címet kapta.