A krónikának nagyon rövid az élettartama, és a legjobb művek spanyol nyelvű megjelenésének dátumai megjegyzik

Jaime G. Mora KÖVETKEZŐ Madrid frissítve: 2016.11.11. 10:24

késői

Kapcsolódó hírek

A krónika valóban amerikai műfaj, születése a 60-as években található. Ekkor szerzők egy csoportja, Tom Wolfe és Gay Talese élen, az úgynevezett új újságírás körül felvetették a valós történetek elmondásának módját a regény technikáival: párbeszédek, belső monológok, jelenetek egymásutánja. Marc weingarten Mesteri módon mondja el: "A zenekar, amely görbén írt".

De vannak, akik a dél-amerikaiakra mutatnak Gabriel García Márquez és Rodolfo Walsh mint prekurzorok, mert tíz évvel korábban számítottak erre a képletre; mások még az Indiai Krónikához is visszatérnek. Az az igazság, hogy a krónika mint műfaj nagyon rövid életű, és ez a legjobb művek megjelenési dátumain is megfigyelhető.

A Wolfe és a Talese főcímeket csak a 2000-es években fordították le spanyolra, három évtizeddel késve, csakúgy, mint Michael Herr és Joan Didion, amelyek kiemelkednek az "új újságírók" közül. John'seyey ("Hirosima") és Joseph mitchell ("Joe Gould titka"), az elbeszélő nem-szépirodalom jenki úttörői az 1940-es években az utóbbi években csak spanyol nyelven olvashatók.

Bár későn, a szerkesztőség elkötelezettsége a krónika iránt erős volt, ezt mutatja az a latin-amerikai szerzők nagy száma, akik könyveikben helyet találtak beszámolóiknak. Az argentinok Martín Caparrós (az "éhséget" körülbelül húsz nyelvre fordították le) és Leila guerriero.

A spanyolok között, Javier Cercas az «Egy pillanat anatómiája» aláírta az elmúlt 25 év legfontosabb spanyol nem szépirodalmi műve. Arcadi Espada, Ignacio Martínez de Pisón és Enric González Kiemelt címeket is publikáltak.

Külön elismerést érdemel az Anagrama, mivel spanyol nyelven publikálta a legfontosabb külföldi krónikások néhányat. A lengyel Ryszard Kapuscinski ragyog a többi felett. Minden művét lefordították. A vita is ezt teszi Svetlana Alexievich, tavaly óta új szerzőként elnyerte a Nobel-díjat riporteri munkájáért.

Az európaiak Robert Saviano, Emmanuele Carrère Y John carlin Megérdemlik, hogy bekerüljenek az ABC Cultural születése óta a 25 legjobb nem szépirodalmi könyv listájába.

25 év alatt 25 cím

1. "Hirosima" John'seyey (1946; Turner, 2002). A "The New Yorker" az egész kérdést ennek az atombombázásról szóló jelentésnek szentelte.

2. "Joe Gould titka" Joseph mitchell (1965; Anagrama, 2000). Mitchell számított az új újságírás technikáira.

3. "Megtiszteled apádat" Meleg mesék (1971; Alfaguara, 2011). Talese besurrant egy gengszterfõnök magánéletébe.

4. "Háborús küldemények" Michael Herr (1977; Anagrama, 2001). "A háborús történetek valójában nem másokról szólnak, semmi másról".

5. "Az újságíró és a gyilkos", írta: Janet malcolm (1990; Gedisa, 2004). «Minden újságíró, aki nem túl ostoba [. ] tudja, hogy amit csinál, erkölcsileg védhetetlen ».

6. "A birodalom", írta Ryszard Kapuscinski (1993; Anagrama, 2007). A Szovjetunió legjobb portréja.

7. "Lenin sírja", írta: David remnick (1993; Vita, 2011). A Szovjetunió összeomlásának ez a krónikája Pulitzer-t nyert.

8. "Hangok Csernobilból" Svetlana Alexievich (1997; Siglo XXI, 2006). Az első spanyolra lefordított Nobel-könyv.

9. "Személyes történelem" Katharine graham (1997; Alianza, 1998). A Watergate "Washington Post" -ot szerkesztõ asszony emlékiratai.

10. Az "ellenfél", a Emmanuel Carrère (2000; Anagrama, 2006). Összehasonlították a "Hidegvérben".

11. "Zsivány újságírás és egyéb cikkek", írta: Tom wolfe (2000; B kiadások, 2001). Az Új Újságírás atyjának antológiája.

12. «Raval», írta Arcadi Espada (Anagrama, 2003). A pedofília állítólagos esetének alapos kivizsgálása.

13. "Az a zenekar, amely görbén írt", írta: Marc weingarten (2005; K. O. Könyvek, 2013). A krónika konszolidációjának története az Egyesült Államokban.

14. «Az új újságírás», írta: Robert S. Boynton (2005; Barcelonai Egyetem, 2015). Tizenkilenc interjú ma a legjobb amerikai újságírókkal.

15. "A varázslatos gondolkodás éve" Joan Didion (2005; Random House Literature, 2015). Didion elmeséli, hogyan élte meg férje hirtelen halálát.

16. "Háborúban álló író", írta: Vasili Grossman (Kritikus, 2006). Az «Élet és sors» írójának háborús naplói.

17. "Londoni történetek" Enric Gonzalez (RBA, 2006). A tudósító három különleges története közül az első.

18. "Halottakat temetni", tól Ignacio Martinez de Pisón (Seix Barral, 2006). A saragozai szerző José Robles 1937-es meggyilkolását vizsgálja.

19. "Gomorra" Roberto Saviano (2006; Vita, 2007). Ez a merülés a Camorra-ban több ezer példányban kelt el világszerte.

20. "Az emberi tényező", írta: John carlin (Seix Barral, 2009). Nelson Mandela nevezetes életrajza.

21. «Egy pillanat anatómiája», írta Javier Cercas (Véletlen házirodalom, 2009). Az elmúlt 25 évben megjelent legjobb spanyol szépirodalmi könyv.

22. "Furcsa gyümölcsök", írta: Leila guerriero (Alfaguara, 2012). Az argentin riporter összegyűjtött krónikái.

23. «Esszék», írta: George Orwell (Vita, 2015). Az Orwell-rovatvezető. Alapvető.

24. "Kelet-európai kiránduláson", írta Gabriel Garcia Marquez (Véletlen házirodalom, 2015). A Szovjetunió útjai az 50-es években a mágikus realizmus atyjának, amikor újságíró volt.

25. "Éhség", írta Martin Caparrós (Anagrama, 2015). Nemzetközi siker. Több mint 20 nyelvre lefordítva.